Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) vers (135) Vers (12) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Csak a szabadság már nem jó, más is kell

2020.05.24. 18:23 csorbacsillag

*
Csak szabadság nem jó! Se otthon, se máshol,
Minden jószándékom ellenére látom, 
*
A remeték útját járni nem dicsőség,
Elhivatottságért nem jár már a bőség.
*
Kietlenségemben egyet megtanultam,
Magány helyett legjobb felejteni múltam.
*
Testem még sugárzó, épségesnek látszik,
De belül egy háló, sebekben virágzik.
*
Vázszerkezet vagyok, pozsgás színem vérzés,
Távol én meghalok, nincs bennem több érzés..
*
Beengedem szita testembe a másét,
Így lenne csak csoda, százezrekbe látnék,
*
Sokakat éltetek, s ők éltetnek engem,
Korlátlanságomért boldog felnőtt lettem.
*
img_4869.JPG

komment

Címkék: közösség vers halál emlék szabadság boldogság vér érzés seb

Társadalmi okosságok

2019.07.14. 00:06 csorbacsillag

img_3654.jpg

*

Amikor túl nagy a szabadság és túl sok a választási lehetőség a boldogulásra, az emberek először szubkultúrákban tömörülnek, majd teljesen elszigetelődnek egymástól, gyakorlatilag megbolondulnak és közös magányban élik le napjaikat, amiben egy pillanatra sem boldogok. Ilyenkor egyeseknek természetes igényévé válik, hogy mások akaratot érvényesítsenek raktuk, és ezzel elkezdjenek visszatérni a közös akarat és írányatás állapotába, ahol biztonság van, közösség és béke.

*

Miközben az emberek folyamatosan egymással viaskodnak, ha egyesével kérdeznénk az egyéneket, kiderülne, hogy valójában mindenki BÉKEPÁRTI! A különbség csak az, hogy míg néhányan a közvetlen környezetükben és életterükben szeretnék ezt elérni, addig mások inkább csak kifelé, vagy globális értelemben, miközben a közvetlen környezetükben (a békéért), folyamatosan viszályt szítanak, megsértődnek és veszekednek!

 

 

 

komment

Címkék: közösség politika gondolat társadalom szabadság okos béke okosság ember emberiség egyenjogúság egyedül egység gondolkodni észrevenni individum

Pillanat

2019.01.10. 23:45 csorbacsillag

img_5419.jpg
*
Őszinte percre vágyok,
Egy szent harmóniára,
Nem a nihilben látott
Elme zárt homályba…
*
Hogy ne legyek korlátolt
A szabadságot űztem,
De megtalált az átok
Szélessávú űrben.
*
Az öröm fellegében
költésre hív a mennybolt,
A pizzarendeléssel 
Futár máris felszólt.
...
*

komment

Címkék: vers szabadság öröm pillanat őszinte harmónia

Rend - szeretet

2016.08.25. 23:02 csorbacsillag

*
Nincs más parancs, mit követnék,
Mint, mit belső végtelen
Diktál nekem, és pihennék
Legbelül egy szűz helyen.
*img_0809.JPG
Törvényhívők elsöpörtek,
Félhomály ing át szobán,
Ábrándjaim meggyötörnek
Feszítő parák nyomán.
*
Ha link gondolatból állok,
Hiszem, ingyen kapni kell.
De mit adnak, nem kívánom
Számba venni, mert hitel.
*
Kell a rendszer, mint az édes
Aranymetsző késztetés,
Engedek neki és kényes
Leszek, amíg fényed él.
*
Vágytam rád, akarlak, ennyi!
Nem számít, hogy van hibád,
S felkarollak helyretenni,
Közben lelkem lesz szilárd.
*
Könnyeim aranyra váltom,
Bankba tettem, játszva fáj,
Kényszer alkotás az átkom,
Jogszabály, hol nincs hatály.
*
Ítélnek perverznek érted,
Izgató a szégyenem,
Rávezet őszinteségem
Fejleszteni szertelen.
*
Józan ész befektetésből
Szikrázni tudok csodát,
Nem félve a megvetéstől,
Derűvel megyek tovább.
*
És a lényeg, nem szabadság
Hol nincs út, csak gaz halom,
De, mert talányok takarják
Sorsom, meg nem unhatom.
*

komment

Címkék: vers élet szabadság szerelem vágy rendszer szeretet rend csoda tanulni végtelen adni alkotni

Függő szabadság

2016.04.03. 02:20 csorbacsillag

 

 

Szerelem függő

Csoport tagja lettem,

A kezelés hosszú,

Idő nem telik,

Lehet-e tűrnöm

Minden sajgó percben,

Hogy veletek együtt

Titkom felfedik.

 

image_6.jpg

Akarok gyógyszert,

Gondolattól védőt.

Fogjad le a kezem!

Oktass rendre itt!

Zavarom túlteng,

Beszélek a fényről,

Szikrát hány a fejem,

Ezt nem érthetik.

 

Ne legyen bíró,

Ki érteni próbál,

Bár szeretet nélkül

Nevelt fel család,

Nekem ez így jó,

S ráció formál,

De szívem nyer végül,

Nem hat a tanács.

 

Eszméltem végre,

Hogy nem is hibáztam.

Gyengévé a lánc tett,

Hogy szabályt kreált.

Mellemben kése

A partner hiánynak

Csak cselekvő vágy lesz,

mi rúg, meg nem áll.

 

Leszokni arról,

mit életre adnak,

És fogantatásban

küldetésre int?

Szenvedély karmol,

és fék nélkül zaklat,

de magamnak ástam

sorsom kincseit.

 

komment

Címkék: vers függőség szabadság szerelem szeretet rend függő igazság hiányzik

Szecesszióóó!

2009.03.15. 09:57 csorbacsillag

*

Az én világom, a mi világunk.

"Szecessziós vagyok! Mert a szecesszió olyan közel áll hozzám, állítólag a mozgásom is olyan groteksz...! Akár csak egy szecessziós inda. Vagy egy szecessziós nő, a szecessziós rajzokon. De hát már kicsi koromban megállapítottam, hogy a GÓTIKA és a SZECESSZIÓ a kedvenc stílusom! Na persze, igen ez még abban a korszakomban volt, mikor a gyerekek a kedvenc színűket és állatukat határozzák meg. Na persze én ezek után röktön ez is megállapítottam, hogy melyik a kedvec stílusom... :) Már annyak idején is szerettem megállapítani a pericitást, ami álltalában a világot jellemezi. Most még azt is hozzá tenném, hogy a romantika is a gótika és a szecesszió rokon stílusa."

*

Hisz mi a közös ebben három stílusban?

A közös minden bizonnyal a filozófiában rejlik? A vágyban. Az elvágyódásban. Csalódtunk és visszajágyunk valahova, ami szép és jó... szép és jó volt.

Kezdünk szecessziósak lenni. A mi korunk az újjabb periódus, az új szecesszió, az új cirádák, a fájdalom és csalódás cirádái. Csalódtunk az egyenes vonalakban! Rájöttünk, hogy "cifrának" sokkal jobb lenni! Rájöttünk hogy az élet nem egyenes, sokkal kiszámíthatatlanabb, és egyre bizonytalanabb a jövő... Rájöttünk, hogy élveznünk kell a kanyarokat, a hurkokat, az elcsigázottságot! Elcsigázódunk...:) Csigulunk...:) "csorbulunk"... és élvezzük az egyéniséget és a szabadságot, amig csak lehet!!!

*

komment

Címkék: jövő élet stílus gondolat szabadság művészet életérzés felismerés szecesszió alkotni

A ránk törő...

2008.12.19. 13:02 csorbacsillag

Szabadság?

Tegnap megkérdezték tőlem hogyan leszünk azok? Nem tudom hogyan lehetünk teljesen szabadok.-válaszoltam. Aztán így folytattam valójában akkor leszünk teljesen szabadok, ha nincsenek bűneink. Erre nagyon felcsillant a szeme a férfinek. Nem gondolt eféle válaszra gondolom. De tetszett neki. Aztán vallási témákba mentünk bele, hogy mi van azokkal a gyerekekkel, akiket már gyermekként megkeresztelnek, és nincs joguk megválasztani a vallásukat. Mondtam, a szabadság független a vallástól, a gyermek később amúgyis dönthet más vallás mellett...

A szabadság egyfajta lazaság is. El tudunk fogadni embereket és helyzeteket, és be tudjuk fogadni a szeretetett. Érdekes, hogy a forradalmak szabadsága valami egészen másnak tűnik. De azt is tudjuk, hogy ezek a szabadságok, sokszor rosszúl végződtek. Sajnos. Nem voltak pedig rossz szabadságok. Az embereknek ki kell tudni állni a jó dolgok mellett. Ezért szeretjük a forradalmakat. Csak nagyon nehéz nem a hatalom vágyért, hanem csak az emberi értékekért harcolni. Forradalmárnak ezért nehéz lenni... mert egy jó forradalmár szabad! Szabad a bűntől és az emberi kicsinyességtől, a kishitűséktől. Akár még a kinzártól sem retten vissza, mert belűl nagyon szilárdan tudja, hogy mit és miért képvisel, és sohasem fél a haláltól...

De hogy miért jutott ez pont most eszembe? Itt van a szabadság! A ránk törő szabadság. Pár nyugodt nap, amit békében és szeretetben tudnánk eltölteni. Tudunk vele mit kezdeni???

(Vagy titokban várjuk vissza azokat a személytelen egyhangú napokat, amikor újra nem kell gondolkozni sajátmagunkon és azon, hogy hogy tudunk/nem tudunk szeretni?)

komment

Címkék: laza komoly ünnep isten szabadság lélek

:):):)

2008.12.13. 20:31 csorbacsillag

Az élet egy nagy kaland, nehogy komolyan vegyük....:)

Milyen jó erősnek lenni! Kalandra fel! Az életben talán egy dolog a legfontosabb, hogy legyőzzük saját gátlásainkat! Elgyőzzük saját konvencióinkat, legyőzzünk mindent, ami megszabadítana attól, hogy boldogok legyünk! Erősnek kell lenni, és rendet kell rakni! Rendet kell rakni a szobámban, a lelkünkben. Minden apró dolgot elutasítani, amitől kisszerűek leszünk, és amitől kisszerű lesz az életünk, és úgy érezzük hogy beszorultunk egy nyomasztó világba, akár legyen az álomvilág, vagy akár a valóság. Nem szabad! Ha álomvilágra van szükségünk, hát éljünk álomvilágban, ha attól leszünk boldogok. De ha a valóságra vágyunk, hát élvezzünk az élet minden kuszaságát.

El kell felejteni a múlt kis zavarait, kisszerűségét, közönyét és nyomasztásait. Én nem tartozok senkinek azzal, hogy rosszul érezzem magam. Ha megsértettek, hát legyen az ő bajuk. Ha becsaptak és becsapódtam hát az is az ő gondjuk maradjon. Nem akartam senkit se megbántani, mert csak nyíltszívű vagyok és ezért olyan érzékeny a fájdalomra. Olyankor ellágyul a szívem, és nem érdekel, hogy ki mit gondol arról, hogy hogyan szeretek, mert ha szeretek nagyon szeretek, ha meg harcolok akkor nagyon is harcolok! Erőt kértem, és kapok, nem tarthat rám senki igényt, nem igényelheti, hogy olyat mondjak amit nem akarok. Nem akarok gyenge lenni, mert van célom.

Miért félek én bármitől is? Mikor csak egy dologtól lehet félni, és az, hogy nem szeretem elég jól magam. Attól félhetnék, hogy nem vagyok eléggé bátor, de akkor csak bátornak kell lenni. Meg lazának és várni, mikor jön el a pillanat, hogy megtaláljuk a fontos dolgokat... de addig is kis lépesek a legfontosabbak!:)

komment

Címkék: laza szabadság boldogság bátorság szeretet életérzés erő üzenet spontanelitás itt és most

A perzsa macska és én.

2008.11.08. 02:00 csorbacsillag

Sosem mondtam, hogy normális vagyok...

Amúgy minden rendben, már kiengedtek a zártosztályról!

Szerintem a vadmacskák egyátalán nem karmolósak és fújósak, ahogy azt páran elképzelik. Sőt idejük nagy részében elkerülik a társasági életet, hogy csak a szabadságnak és függetlenségnek élhessenek, és kerülik a konfliktusokat is. Ezért jó vadmacskának lenni!:D Viszont ha kell azért megküzdenek életükért, mert van bennük tartás, büszkeségés és bátorság.

Kár hogy kihalóban vannak... Állítólag azért mert a kóbór házimacskák beszöknek az erdőbe. De mi történik, ha egy vadmacska lány szelidíti meg egy házi kandúrt? Bizonyára ez csak akkor történhet meg, ha nagyon megszeretik egymást... A kóbor perzsák elég ágrólszakadt látvány nyújtanak...:( Csimbókos a szőrök, mert nem kefélgetik őket... És egyedül szomorúak...

Így nem csoda hogy kihalnak a vadmacskák!

Vaietas delectates!

U.I.: És ne feledjük el, hogy a házimacskák igen csak életveszélyben vannak az erdőben, mivel a vadászok bármikor kilőhetik őket, a vadmacskák védelmében. Főleg ha valaki ilyen látványosan nem illik oda!!! ...s az erdőben csak én tudom az utat...!

komment

Címkék: szabadság cica bátorság macska szomorú szomorúság egyedül vadmacska

Arany és zöld

2008.10.22. 13:49 csorbacsillag

Nem csak zöld, méreg zöld!

Arany és zöld, a szecesszió kedvenc színei közé tartozik. A szecesszió meg a kevenc stílusaim közé... Hiszen a szecesszió párhuzamba hozza az isteniséget, a beteljesülés, az aranykort, a tökéletességet, az esztétikát, a szépséget, az örülettel, a méreggel, a betegséggel, a fájdalommal és a káosszal. Ó milyen érdekes. Ez egy nagyszerű stílus, nem hogy nagyszerű, Zseniális!

Szeretem a szabadságát, a képzelet világát, a kreativitását, az energiáját, a vágyait. Mindig is kedvencem volt. Mikor kicsi voltam egyszer szecessziós hölgynek öltöztem a farsagon, pedig tényleg nem volt túl széles a repertoárom ilyen téren. Macska, balerina, katicabogár, angyal, meg egyszer Szt Erzsébet, a hittanosfarsangon, de megsúgom, mivel a gótika a másik kedvenc stílusom, így ezért választottam Szt Erzsébetet...:) Mindig is példa volt előttem ez a stílus. Olyan hajat szeretnék mint Gustav Klimt, és olyan színeket, mint a zsolnai porcelánok... 

Olyan mintha arany lenne, mégis zöld, mintha zöld lenne mégis kék, mintha kék lenne, de néha mégis barna... semmi se az aminek látszik...!

Nyáron még a szecesszió fővárosába is sikerült elutaznom. Aranyló napfény, tengerpart, szabadság, és teljes pokol. Méreg. Rossz káosz, és kiszámíthatatlanság. Menekültem is rendesen, de azért örök élmény marad, és tanulság.

Hogy miért is jutott eszembe a szecesszió? Paulo és Francesca, ím itt van nektek! Gulácsy Lajos rajza. Egyszerüen zseniális. Arany és zöld. És tegnap egy kávézóban voltam, ahol ez a kép ki van téve ez a kép, (persze, csak egy kép a képről). Ültem és bámúltam magam elé, míg a szemem sarkából meg pillantva a képet úgyéreztem, mintha én lennék a képen... Milyen furcsa, mintha "mi". Paulo és Francesca? (Igen, jelenésem volt!:D) De tudjuk kik is ők? Tudjuk miért szecessziósak, mikor Dante írt róluk az Isteni színjátékban? 

"Szerelem, gyenge szívnek könnyű méreg
társamat vágyra bujtá testemért, mely
oly csúf halált halt - rágondolni félek,

Szerelem, szeretettnek szörnyű métely
szívemet is nyilával úgy találta,
hogy látod, itt se hágy keserve még el.

Szerelem vitt kettőnket egy halálba,
ki vérünk ontá, azt Kaina várja.
a gyászos pár ily szavakat kiálta."

 

komment

Címkék: élet stílus fájdalom szabadság szerelem méreg vágy energia életérzés képzelet kreativitás esztétika szecesszió zseniális

süti beállítások módosítása