Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) vers (135) Vers (12) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Ördögűzés

2022.09.01. 11:05 csorbacsillag

kepernyokep_2022-09-01_110417.pngÁtkos terek

Az atmoszféra nő

Reménytelen

jókedv miatt kárhozat

De a megátkozott hitetlenek

Elfogyott a balsors

Át…basz-tak!

 

Pedig megvettem a fekete szettet

Olcsó volt az ebay-n

Az öt áru csillagot is fejjel lefelé még

Akkor

Felfestettem a falra!

Olcsón akartam pokolra kerülni,

Nem érte meg az erőfeszítés

 

Marad a keresztrefeszítés.

Az drágább, de kellemesebb.

Szólj hozzá!

Címkék: vallás pokol ördög v

Játszok

2022.09.01. 10:44 csorbacsillag

 

b1017445.jpeg 

Piros-fekete pacnik,

Titkolok valamit,

Kényszeres vagyok,

Veszek egy lapot,

Nem nyert ez sem,

Letettem.

 

Darabossá tettek az ünnepnapok

Az üveges pikkelyek behálóztak

A kétszínűség drogos fázisain át

Ellensége lettem önmagamnak.

Kezem tik-tak ütemekre sárt dobál csak,

És az éles hormonok felvágják a hasam.

 

Inkább visszamegyek játszani.

A függés felszabadít,

Törődés helyett,

Egymás fedésében,

Fekete-piros pöttyök.

Szólj hozzá!

Címkék: drog fájdalom hormon fekete mánia Vers

süti beállítások módosítása