Meditálok a munka felett
Állok
„Mad it”
Nincs értelme, nincs érdeme semminek.
Antimotiváló tréning a youtubon,
hóbortom mégis, úgy unom!
Unom magam
és Endrét,
Az Adyt
„Add ide a hamit!”
Na de mit
Adok?
Azt mondták, hazudjam, hogy „őszinte vagyok!”
És ragyog minden, ha levedlem
a kényszeredet rém készletem,
rímkényszerem!
És máris önmagam hangját előásva
Igazi verseket bocsájtok nyomtatásba!
Igazuk volt
Őszinte leszek szentesen:
Baszódjatok meg
kedvesen!
Jóra való restség,
Eltévedt merevség,
Megzúzatott lepkék,
Megpréselt ereklyék.
Erényből szeder kék
Szemérmük temették,
Ők, aki tehették
Önmaguk nevelték.
Változott a távlat
Új időhatárt szab.
Megtenném te érted,
Mit akarsz? Nem érted.
Kereslek tudatlan
Részegült utakban.
Egy pontot kerestem,
Valahol felettem,
De már elfelejtem,
Ki volt az… szerettem.
Ne olvadj katarzis!
Jeges szél, havat hints,
Rég volt az a harc is,
Mikor cél, s szavam vitt.
Erőtől szaladtam,
Éreztem hatalmam.
Enyém volt a minden,
“De nem kell!” -legyintem.
