Avagy a tehetség és ami mögötte van..
Hamvas Béla szerint a tehetség nem feltétlenül egy ideális állapot. Sőt ő kifejezetten rossznak tünteti fel, ha jól értelmezem. Számára az ego túltengése. Én nem gondolom így, hogy bűntudatomnak kellene lennie amiatt, mert túlteng benne az alkotási kényszer, és van bennem valami nyughatatlan motolla, de a magyarázatot, ellenérvet, még nem tudtam megfogalmazni.
Pár hete vettem egy Anamé programos kristályt, ami a megértést szolgálja, és pár nap után meg is kaptam a választ a dilemmámra:
Sose gondoljuk azt, ha valami különleges képességgel rendelkezünk, legyen tehetség, spirituális képesség (tisztánlátás, hallás, megérzés, stb.), vagy bármi egyéb, hogy ez valami életen, életeken keresztül kiérdemelt munkánk gyümölcse. Arra döbbentem rá, hogy tehetséget csak azért kapja az ember, hogy vezekeljen. A tehetség maga a szolgálat és a beteljesítendő küldetés. Az Univerzum próbára teszi a tehetséges embert, hogy mennyire válik gőgössé az élete folyamán. Akár sikeres lesz, akár nem az élete során, a gőg, azaz az alázat hiánya, a tehetséges embert könnyen kiégetté, depresszióssá, szociopatává, és elzárkózóvá teszi. Valójában nincs különbség ember és ember között, a fogyatékostól a szuper zseniig mind ugyan olyan fontosak vagyunk. Egymás érdekeit/boldogságát szolgáljuk.
Ha ezt megérti a tehetséges ember, boldogan és bűntudat nélkül lehet termékeny alkotó
Arany és zöld, a szecesszió kedvenc színei közé tartozik. A szecesszió meg a kevenc stílusaim közé... Hiszen a szecesszió párhuzamba hozza az isteniséget, a beteljesülés, az aranykort, a tökéletességet, az esztétikát, a szépséget, az örülettel, a méreggel, a betegséggel, a fájdalommal és a káosszal. Ó milyen érdekes. Ez egy nagyszerű stílus, nem hogy nagyszerű, Zseniális!
míg a szemem sarkából meg pillantva a képet úgyéreztem, mintha én lennék a képen... Milyen furcsa, mintha "mi". Paulo és Francesca? (Igen, jelenésem volt!:D) De tudjuk kik is ők? Tudjuk miért szecessziósak, mikor Dante írt róluk az Isteni színjátékban? 
