Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) Vers (12) vers (135) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Sötét lélek

2009.09.15. 21:15 csorbacsillag

sotetlelek.jpgKönyörületért könyörgött
Sötétségben létezett,
Megmérgezett életet
Szövött magának mód fölött.

Elvetemült vágyak útján,
Önmarcangolásban élt,
Vakszemeit szánva még,
Segíteném én, ha tudnám.

Botorkált a vak homályban
Fogaskerekek között,
Magára sebet kötött
Átzokogva éjszakákat.

Kiszívott vérben keresve
Nem találta kéje meg,
Amit léhán élvezett,
Egyszer másikat szeretve.

Szennyes álomban heverve,
Fájdalomtól éhesen,
Néha híg erényesen
Jót akart, hitet temetve.

*

komment

Címkék: vers horror halál fájdalom életérzés halott szomorúság szokatlan kép vers

Fekete fantázia

2009.02.23. 23:15 csorbacsillag

Fúriaként
féktelenűl
fenyeget,
fénytelen
fellegekbe
fent,
fedetlen
fejjel.
Folyton
fájlalva
fehér
fogait,
férget
főzve,
filmet
fontol. (FF)

*

komment

Címkék: játék stílus szokatlan alkotni

Sajnos.

2009.02.08. 16:25 csorbacsillag

Voltak barátságok, és végetértek.

Egy éve egy lány, a barátnője hívására, egy neki világvégének tűnő helyre ment. Maga se tudta, hogy mi lesz. Kicsit izgult is. Aztán odaért a világvégére. Egy kicsi, szemétdomb kinézetű, és szemétdomb kertű házikóba. Belétet. Az ajtó nem záródott jol. Egy tíz négyzetméteres szobácskába érkezett. A szobába! A szobában három-négy alkoholista kinézetű idősebb férfi, két hamvas, tizenéves, iskolakerülő lány és persze a barátnője tartózkodott. Minden mocskos és büdös. De jó a hangulat! Nem sokára a lány is jól érete magát...! Öröm volt az Ürömben! Pontosabban Ürömön!:) Érezte ez a pillanat nem jön el mégegyszer... Érezte, hogy a sok "nehezítő körűlmény" ellenére is boldog tud lenni az jó! Érezte, hogy erről az esetről inkább nem illdomos más társaság előtt beszélnie, de érezte, hogy ebben az egészben az is jó, hogy titkos! És az is jó, hogy ilyet is tapasztalt. Nem jön el többet ez a pillanat... Barátságok voltak. És végetértek.

Sajnos.

komment

Címkék: élet barátság múlt szokatlan

Karácsony

2008.12.24. 01:15 csorbacsillag

Hát megint itt van!:) Érdekes, olyan furcsa, hogy most olyan hamar eljött nekem. Az egész decemert szinte végig álmodoztam, meg iskolába jártam, és előadásokra készületem, de amúgy teljesen nem érdekelt az egész. Nem mintha készületlenül érne a dolog, mivel szeretetből úgyis "öntovább képzést" tartottam, de amúgy örültem, hogy élek. Ahogy végetért a nagy előadás, én ahelyett, hogy boltokba rohangáltam volna ajándékot vásárolni, inkább fél napot áldoztam arra, hogy hőn szeretett ki Salföldemre, hogy kipihenjem magam.

Mondom fél napot! Vasutas sztrájk idején elég érdekes vonatra szállni. Nagyon izgi. Nem elég, hogy már a bkv is elég kihivást okozott a számomra azzal, hogy a rég megszokott kis villamosom már nem igen jár, és ez csak most tudatosodott számomra, és busz helyett néha a szemerkélő esőben és húzós kofferel inkább a lábbuszt választottam, pusztán azért mert az gyorsabb volt, még a pontos vonat indulást se tudtam. Az információban azt közölték, hogy óránként jár vonat Székesfehérvárra, "ja épp most ment el 5 perce!" hihííí... Csak lazán! Gondoltam, aztán csak el telt valahogy az az óra, és fel is szálltam a kis vonatra, ami persze 20 perc késéssel indult, mert hát miért ne? "Nem baj, hogy legalább már nem fázom!"- gondoltam. És csodák csodájára 20 perc késéssel el is indult! A probléma már csak az volt, vajon Székesfehérvárról vajon indul-e vonat Tapolcára?! Elég szar lenne itt ragadni éjszakára, de csak nyugalom. Fél óra mulva indult is! Mármint a kijelző szerint, a valóságban meg hiába kerestem a vágányon nem találtam! 5 perccel az indulás előtt kezdett gyanússá válni a dolog. "Jó, most már megnézem alaposabban!...Aham! Ott!" Ez kis vagon álldogált valahol a vágány elején. Ő volt az! Elég vicces volt, hogy szinte én voltam az egyetlen utas! hehe... Csak miattam inditották biztos! Na de leértem, ez a lényeg!

Mindig ez a lényeg célbaérni, és csak és kizárólag nyugodtan! Így minden jobban megoldódik... Most is ott volt az a kis studenka, és olyan aranyos volt! Karácsonyra is mindenkinek ezt kivánom, csak nyugodtan! A lényeg, hogy együtt legyünk, és nem lihegjük túl a dolgokat... Én most igazán nem lihegtem túl, ez biztos. Kicsit már elegem van ezekből a karácsony előtti zsibvásárokból, az is igaz. Meg a sok gagyi gyertyából, giccs angyalkákból, télapókból, miknek semmi köze sincs a Mikuláshoz, vagyis Szt Miklós püspökhöz,... meg stb. De most már mindegy, itt vagyunk, itt van már a Karácsony! :)

Még egyszer boldog Karácsonyt mindenkinek!

komment

Címkék: élet utazás ünnep várakozás szeretet idő várni nyugalom szokatlan órák

Eltünedezés

2008.11.26. 13:01 csorbacsillag

"Na és ezt hogy? - kérdezi.

Hát így! - válaszolja.

Nekem ez csak természetes. Repülök!"

Repülni jó. Repülni szeretek. Bárcsak mindig repülhetnék. Annyi hely akadna, ahova most szivesen elrepülnék. Csak ne itt legyek...

De ha más lehetőség nincs, akkor így repülök. Így is jó repülni. Ugrálni, táncolni, szédülni és álmodozni.

És eltünni...!

Eltünni jó. Elbujkálok. Elvarázsolódom. Csak ne lásson senki. Majd akkor lássatok! Akkor láthatok. Minnél többet bújkál az ember annál jobban vágyik arra, hogy lássák. És elvarázsolják. És hogy elvarázsoljak másokat. Csodálkozni. Ébredni. Szeretni! Együtt, és egyszerre. Egy lélekkel. A pillanat fontos. A varázs pillanata, az érzés pillanata. A vágy pillanata! A világ pillanata!

Ettől megy minden tovább...

komment

Címkék: élet gondolat álom lélek boldogság vágy idő performansz érzés szokatlan látszólag

Az élet olyan unalmas lenne nélkülem...

2008.10.08. 00:53 csorbacsillag

Tudom, hogy az élet olyan unalmas lenne nélkülem. Főleg nekem. Ezért mindenki örömére elmondom, hogy olyan jó, hogy vagyok. Haha. Ha nem lennék akkor nem lennék se író, se olvasó. Egyel kevesebb ember menne haza az utolsó metróval, és egy műsoros esttel is kevesebb lenne az ApaCukában, mert, hogy állítólag lesz ott egy ilyen, méghozzá november 19én. Meg bizonyos emberkék nem tudnának oly csodálkozó szemekkel rám csodálkozni az utcán, vagy egy szórakozóhelyen, és még azt se tudnák megigérni nekem hogy bejelölnek az iwiwen, mert ha nem lennék bizonyára olyanom sem lenne.

Bizonyára akkor elmosogatni se lennék képes, bár az is igaz viszont, hogy rengeteg csokoládé, kappucsínó és tejes kávé, na meg margarinaos pogácsa és kakaós csiga megmaradna meg a többi ember számára. Ha egyátalán szükségük lenne rá, mivel néha úgy érzem, hogy az instand kávé, meg a csokoládé, na meg a előre gyártott péksütemények direkt nekem lettek kitalálva, mivel a társadalom többi tagja rá se nézne ezekre, mert olyan szar.  Lehet hogy tévedek, de igaz sajnos, hogy néha nagyon szar...

Viszont mikor a Batthyany téri aluljáróban eltűnődve nézem a HÉVről kiáramló embereket, akkor tudom nincs tökéletesebb dolog mint kávét inni, és pogácsát enni. Sokszor elgondolkozom, vajon miért gyűjti össze a hév ennyire a lehető legkülönbözőbb embereket? És mind egy dolgot akarnak. Le és felszállni. Talán én vagyok az egyetlen, aki nem ezt akarja azon a helyen. Legalább is bennem csak a gondoltat fordul meg néha, hogy bár csak felszállhatnénk! Viszont mások felszállnak, fel akarnak szállni, amit előbb-utóbb meg is tesznek. Mint ahogy múltkor az a babakocsival és egy nagyobb kisgyermekkel sprintelő anyuka! Érdekes volt!:D De már nem érték el azt a hévet sajnos... Meg láttam ott kis török lófarkat hordó kiborotvált fiúkat is, meg indiai pöttyöt a homlokán hordó szőke lányt. Csak ültem és néztem.

Ha nem lennék ezt se látnám. Az biztos. Ó, hát milyen jó, hogy vagyok! Nem igaz? :)

A kép meg nem a hév, de eléggé a "FURCSA emberek" kategória! Az egyik néni már igencsak rosszallóan tekintett rám, bizonyára értezte, hogy lefotózom, ezért se lett olyan éles a kép, mert nem akartam feltűnően fotózni! hihi! De egy biztos, élőben durvább volt a látvány, mint a képen. Képzeljétek el!:P Jó éjszakát!

komment

Címkék: játék megfigyelés szokatlan improvizáció spontanelitás itt és most látszólag

Mi a hiba a képen?

2008.10.05. 21:52 csorbacsillag

Mi a hiba a képen? :) Igen hiba. Ami nem oda való, ami nem a megszokott! Ami felborítja a rendet! :P De jóóóó! (cupp)

Akár a lány haja. "Hogy lehet, hogy nem olyan? Miért nem rózsaszín?"

Meghökkent, kizökkentő, furcsa. Káosz...

komment

Címkék: káosz szokatlan

Így van ez!

2008.10.01. 00:14 csorbacsillag

Kicsit fáradt vagyok. És kicsit izgatott. De szeretni tényleg jó. Ez csak egy olyan általános igazság, mindig meg kell említani! Így van ez!

Kár, hogy mindig önbizalom hiányom van, ezért készítek magamról állandóan, na most hogy nézek is fotókat. Na jó nem olyan betegesen, leszokóban vagyok, mostanában igyekszem azonnal letörölni öket:) Ja meg ez a félelem is. Kiskoromban mindig attól félem, hogy kigyullad a lakásunk, erre most kigyulladt egy lakás a házban. Meg rüheltem a balett órákat, erre most balett órákra járok. Nem szerettem lefeküdni, na valjon mit csinálok most? Hát így van ez. Sajnálom ha most csalódást okozok valakinek hogy nem tudok semmi értelmeset kicsikarni magamból. Hát bocs. Sajnos így van ez!

komment

Címkék: jövő álom megfigyelés érzés szokatlan

süti beállítások módosítása