Fény ég a repdeső unalomban,
Lépni kell, nem vagyok szurok,A jóság is olyan, mint a bűn volt,Lázad, lemondó, undok.*Csak futva is állhatok örökké,Nem sért az idő, csak a testLett beteg belülről, hogy szökővéVált az öröm, elveszett.*Kong az éhség a igéző láng felé,Szárnyas és megmondja ki vagy.Te nem tudtad így. Kényszerít elmédÉpnek látni mi kihagy.*
Inkább égni
2017.02.23. 01:17 csorbacsillag
Szólj hozzá!
Címkék: vers öröm fény tűz madár unalom égni
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csorbacsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr7712283981
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
