Egyedül lenni nem olyan jó dolog. Ilyenkor hajlamos vagyok elkeseredni és begubózni a sarokba, a kályha mellé, és mogyorót, meg almát majszolva, (nem álmát majszolva, az majd később jön), tűnődni. Ja meg az elmaradhatatlan tea is most "szortyog" a teafőzőben... A macskám meg szokás szerint meg van őrűlve, és fel-alá mászkálva "kiabál" hol az ajtó előtt, hol meg a szoba közepéről, csak sosem tudom mi baja, a játékot 2 perc alatt megunja a kaját meg csak kéri, de nem eszi meg. Biztos ő is magányos...
Ilyen magányomban az egyetlen ami mindig fel tud vidítani egy állítólag "halál depressziós" zene. Mondjuk én csak örülni tudok ennek, hogy mások így vélekednek róla, legalább meg tudom őket botránkoztatni...hehe!!! Na tessék itt van nektek is! Biztos valami finn hazafiak készítették ez a klippet, mondjuk helyükbe én is büszke lennék...(hihi, Hajrá Finnország! Hajrá finnek!) De a zene a lényeg, és persze nem csak ez az egy szám! Ennek a zenekarnak szinte az összes számát bármikor meghallgatnám. Sőőt, nekem a meghallgatással az a bajom, hogy ha valami tetszik akkor azt nem csak hallgatom, hanem sipitzós hangon énekelem és vadúl táncolok rááá! :P :D Csak képzeljéétek el! Persze egyátalán nem mindig, de most ezt olyan jól esett leírni. (Najó volt ilyen! ...Aki ismer az el is tudja képzelni!)
És igen, nagyon, nagyon várom azokat az estékek, amikor újra végig "randalírozhatom" budapest néhány utcáját énekelve és ugrálva többed magammal, természetesen drága barátnőimmel együtt...! Kit érdekel, hogy esik az eső, hogy fúj a szél, vagy esetleg minuszok röpködnek, csak legyen vééége a vizsgaidőszaaknak, meeert meg őőrűűlök! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nekem csak most fognak vezdődni a vizsgáim, és másfél hét alatt lesz hat tárgyból... biztos túlélem, de még a nővérem is egyedül hagyott. Elrepült. Zoró nyugovóra tért. Anyám vidékre költözött.
...Kázmér meg hűtlenkedik...!:D
