Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) Vers (12) vers (135) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Önérzetem titka vagy

2016.09.04. 21:35 csorbacsillag

img_4267_2.PNGNem tudok boldog lenni
Arany terek nélkül,
Villanó sejtés enyhít
Magány felejtésül.
 
Fájdalmak sugár dala
Született meg némán,
Elfojtott agyad szava
Nyűgöket nyom még rám.
 
Gyomromban gyűlik mind, mit
Szégyellsz szállni hagyni,
Tátongó sötét víz visz
Addig, hogy tudj hatni.
 
Kapkodsz az ön örvénytől,
Aurád csak izzik,
Nem baj, nem látsz sötétben,
De ott vagyok mindig.
 
Ha majd színt tudtam adni,
Kérek érte nyelvet,
Addig is bűn tagadni,
Dicsfény vinni terhed.
 
Vannak, kik luxust kérve
Nem tudják, hogy kínpad,
Én küzdök, s nem kell érte
Mi jólétbe ringat.
 
Sértés lenne gyémántod,
Nem tisztelnéd fényem,
Ha szívlelsz, ne vásárold
Kőből meg erényem.
 
Nem kell se műmosolygás,
S ne blöffölj, ha gáz van,
Míg mások messze tolnák
Ezt, én erre vártam.

Szólj hozzá!

Címkék: vers dal fájdalom szerelem fény szenvedés baj bűn víz arany önbizalom egyedül mélység odaadás

süti beállítások módosítása