Csorba Csillag

Jóra való restség

Eltöltöm perceim, ez épp most jó,

Minek is haladni, ha szét folyt tó

Látványa bennem, mennék a strandra

Délben, halotti, vak kába zajba.

Meg kell, hogy értsd, fejemben mozgat

Árnyas képzelet, nem hoz ez rosszat,

Én csak megvárom, hogy te ugrálj még,

Nincs oly törtetés, mit ne utálnék.

Fejlődni hülyeség, megváltani

Nem lehet. Tudnak minden földtani

Regulát, így mit tegyek? Gyűljünk-e

Hát tovább e szürke gyűrűbe?

Kéj vágy

Megtagadni tőlem bármit

Nem lehet.

Lucskos órán kapni vágyni

Kell nekem.

Függök tőled, pőrén nézlek,

Mert te vagy

Eszközöm, ki mint mellék nem

Testet ad.

Univerzum drága élmény,

Ismerem.

Ott hajszollak csábos lényként,

Szertelen

Rendelkezem és felőled,

Érdekel

Hogyan kívánsz, mivel öllek,

S élvezel.