Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) Vers (12) vers (135) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Fotókiállítás képeire

2015.07.30. 08:22 csorbacsillag

f4.jpg

 

Krebsz Áron fotóira

 

Elzárkózás 

Rám írtad, hogy nem érek többet, 
Még azt se, mi sérülten enyém,
Nem érthetsz, de szavakba öntve,
Bújva remegek én.
Míg engem sok csontom vesz körbe
Úgysem érintenél.

 

Életerő

Testem vitaminban ébred,
És savanyú lé mosdat,
Égő bőröm partra érne,
Hol örökzöldbe fonhatsz.
Indáid majd rajta élnek,
A tápanyagod hoztam. 

 

 

Korszellem

Ái4.jpgltalános vágyba pancsolt a
Mi ragadott engem, a divat.
Karmai közt létre voksolva
Habosítom álmaimat.
Előttem már hányan mosdottak,
Mégsem tiszta még mi igaz.

 

Fakulás

Virágod a hajamba fontam,
S mostam bele a közös folyóba,
Színeim ott kibontakoztak,
Majd merültek, hogy hajam bogozva
Megláttál, mert kételyt okoznak
Benned fakult múlt idők azóta.

Szólj hozzá!

Címkék: vers test víz

A bejegyzés trackback címe:

https://csorbacsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr937659946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása