Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Remélem előző két bejegyzésemmel sikerült minden kedves olvasóm számára kellő mennyiségű vérfürdőt okoznom. Ha esteleg valaki még nincs ezzel megelégedve, és még szeretne egy kis vérengzést és botrány keltést, az csak írjon nekem, és annak külön írok még érfelvágásokról és gyílkos lányokról, nem is beszélve a vámpírokról. Hála a mai dráma órának, én mára kielégültem vagyis eljutottam a tetőpontig a katarizisig, hosszú bonyodalmakon keresztül, amikben meg volt a félelem és a részvét érzése is... És megnyugodtam... Nem sírok már... A szenvedés és a betejesülés egy pontban egyesül. Egy hullám csúcsban. Átlendültem rajta. Most megint csend van. Tűzszünet. Katapult. Nekem most jó. Talán. Vagy nem... Ki tudja. Ez egy boldog szomorúság vagy szomorúság boldogság. "Boldogok akik sírnak, mert vigasztalást nyernek!" Hát ma ennyit, jó éjszakát minden kedves olvasómnak.

A mese holnap folytatódik...

Addig is: Piroskát megette a Farkas. Hófehérke elhunyt ételmérgezésben. Csipkerózsika meg szinte örökre elaludt. Na és nem is beszélve Hamupipőkéről, akinek meg nem találta meg a Herceg a félpár cipellőjét és vissza kell mennie a mostoha nővéreihez padlót sikálni!

Remélem ezek után mindenkinek szép álma lesz! Jó éjszakát gyerekek!