Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) Vers (12) vers (135) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Töltelék vers

2015.07.24. 11:31 csorbacsillag

(18+) :))))

Megmérték hány százalék
Intelligens váladék 
Töltött meg, de nem értem 
Mi a pöcs a szemérem?

Néhány sejtem tudja jól, 
Millió csak flow-ba tol, 
Néha egy-egy kimondja, 
S kinyírja vad tivornya.sexbot2.jpg

Ösztönrendszert futtatok, 
Lécci be ne szóljatok,
Error programban hiszek,
Nem töltök be csapvizet.

Testgépemben elragadt
Vírusoktól magamat
Májammal meg szüretném,
S közben szájam füvet kér.

Lenyugodni így helyes, 
Hétfő reggel „jó” fejes
Dugja föl, mert lenézett,
Azóta űz enyészet.

Hogy erről én tehetnék?
Na, azt mondom: kehes nép
Mindent belém öntötök!
Jól tartva az ördögöt.

Ki kell lépni, azt hiszem, 
Hadat üzennek tízen,
Vagy ők nem is léteztek?
Valós volt, míg gépeztem.

Néha űzött, úsztatott 
Vagyok és mást untatok,
Be kell látom, nem élet,
Hogy nem baszok keményet.

Szólj hozzá!

Címkék: vers szex gép vágy anarchia ördög vadság elpusztítás virtuáslis

süti beállítások módosítása