Átkos terek
Az atmoszféra nő
Reménytelen
jókedv miatt kárhozat
De a megátkozott hitetlenek
Elfogyott a balsors
Át…basz-tak!
Pedig megvettem a fekete szettet
Olcsó volt az ebay-n
Az öt áru csillagot is fejjel lefelé még
Akkor
Felfestettem a falra!
Olcsón akartam pokolra kerülni,
Nem érte meg az erőfeszítés
Marad a keresztrefeszítés.
Az drágább, de kellemesebb.
A vízió a legfőbb vallás manapság
a képernyőnek számtalan papja van
kik folyton folyvást
és nem csak vasárnap
misét tartanak.
A hívőknek kell
az útmutatás
és az útvonattervező
és nem baj, ha blőd,
ha unalmas,
vagy ha butaság
mind ez csak egy áldozati rítus,
ajándék
a nagy vízió isten előtt.
Nincs miért lázadni
tényként
élnek benne
és létét
bizonyítják,
könyörögnek hozzá,
mint teremtmények,
és az imák
csodás módon
meghallgatásra találnak,
mert ez az új hit már
gondolati síkon
olyan érzékeny,
hogy mindent kitalál.
Nagyon engedelmesen
függenek
tőle
mert ha dühbe gerjed
az elektromos jelben
erős csökkenés várható
és ez nem kibírható
egyetlen hívő számára sem.
Akkor
talán még napsütés
se lesz több.
Fábián Franciska
Gyakran feltételezzük másokról, hogy az direkt rosszat akart nekünk vagy másoknak. Ezen mindig csodálkozom. Miért jó az valakinek, ha szándékosan rosszat tesz? Mi a haszna belőle, hogy tud utána aludni? A válaszkeresés közben megpróbáltam belehelyezkedni az ilyen, úgymond, „gonosz” személyek lelkébe.
MI lehet a gonosz szándék oka?
Valójában nincs is olyan, hogy gonosz szándék. Minden embert kizárólag a jószándék irányít. Bármit, amit elkövetünk, mindig valakiért, valakikért vagy valamiért tesszük. Nem is tudunk másképpen cselekedni, mert maga az erő, az energia is csak pozitív lehet, tehát természetétől fakadóan jó!
Fiatalabb koromban azt hittem, hogy azok az emberek, akik rám pozitív hatást gyakorolnak, szimpatikusak számomra, és a társaságukban jól érzem velük magam, minden esetben pozitív hatást fognak gyakorolni az életem folyására. Be kellett látnom, hogy ez nem így van. Ezek az emberek valóban nagy energiákat áramoltatnak valaminek az érdekében, de korántsem az én ügyem érdekében. Legtöbbször arra kellett rájönnöm, hogy ezek az emberek az önszeretet eléréséért küzdenek ilyen nagy erőkkel.
Mindenkinek igaza lehet, más és más irányokban. Mivel annyiféle irány van, annyiféle lehetőség, a sok JÓSZÁNDÉKból hatalmas KÁOSZ lehet.
Legtöbbet azzal tudunk elérni, úgy tudunk építkezni, fejlődni, és megvalósítani dolgokat, hogyha egy közösségben dolgozunk és mindannyiunk ugyanazt akarja. Ez egy-egy dolog megvalósításában még abszolút kivitelezhető is, de kevés arra, hogy egy egész életen keresztül így éljünk, vagy hogy egy egész ország életét beszabályozzuk ilyen módon. Nem lehetünk mindig csak és kizárólag a közösségért.
Az alap, hogy mindannyian mások vagyunk, de egy társadalom fenntartásához kellenek bizonyos alapelvek, amiket mindenki természetszerűen elfogad kisgyerekkortól, és nem is kérdőjelezi meg azok létjogosultságát.
Erre a normarendszerre még mindig az egyik legjobb megoldás a vallás és az erkölcs. Ez nem azt jelenti, hogy az erkölcstől nem lehet eltérni, hogy a vallásos emberek csak és kizárólag tökéletesek lehetnek, hanem csak annyit, hogy ha eltérünk a szabályoktól, rosszul érezzük magunkat, nem vagyunk rá büszkék, vagy esetleg megpróbáljuk jóvátenni, stb…
Nem jó, ha az abszolút szabadság nevében feláldozzuk korábbi elveinket, mert ha egyéni erkölcseink vannak, mert individuumok vagyunk, és nekünk ne mondják meg… mit hogyan, akkor az energiák egymással szembefordulnak, és minden jószándék ellenére leginkább csak káoszt és pusztulást fognak hozni….
