Húst eszem, hogy lehúzzon a Földre,
Tündér fátylas szárnyam vett ma körbe.
Mégis ledobtam a tüllt a sárba,
Megront itt a vonzóságom átka.
Nagy álmaim húztak be a csőbe,
Vetítettek éjszakánként, görbe
Tükröt adva jövő igazságról,
Éj ügynökük drágán kizsákmányol.
Bajban minden jó szándék üres volt,
Vérző erem hazudta, hogy meggy bor.
Megtanultam szeretni az ízét,
Megint kellett fizetni a kínért.
Repülnék, csak fölfele már nem megy,
Mennyországba nem váltható repjegy,
Tiltólistán vagyok már mióta,
Magamtól kell mennem a pokolba.
Zuhanás
2020.08.31. 11:11 csorbacsillag
Szólj hozzá!
Címkék: jövő vers dal alkohol fájdalom álom dalszöveg repül szárny
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csorbacsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr9116183512
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
