***
Nincsen mit mondanom,
Bolodít megérzés,
Azt hittem tudhatom,
Kölcsönös a féltés.
Gúnyt űztek belőlem
Föld, s égi hatalmak,
Azt hittem teremtek,
De nincs mit akarjak.
Végtelen időkre
Messzire elmegyek,
Nem várnak ott se már
Hűlt helyen elveszek.
Árvának szültetve
Nem voltak társaim,
Küldetést mímelve
Találtam harcaim.
Nincs jobb, mint szolgálni,
Parancsot keresve,
Szenvedély próbálin
Örömbe beesve.
