Csorba Csillag

Szeretni, szeretni. Csak állni, állni az utca közepén és mondani, gondoli, érezni, senki vagyok és mindet akarok. Nem gondolni arra, hogy hogy, miért-mikor-minek, miaszarnak-bazdmeg, mivel. Senki vagyok és minden. a mindekkik között a mindenkik-senkik senkik között jártam, és nem éreztem a hangokat a lépteket a vágyakat. Szarjatok le, szarjatok le én táncolok! Akkor is táncolok!!! Tánc, tánc, tánc, tánc, tánc, és még akkor is tánc, ha már rég nem tánc. Ha már rég nem dal. De dal. A gondolatom nem írhatom le olyan gyorsasággal, ahogy azt indivídumom és nyelvem követelné, ahogy összefüggő kimondhatatlan értelmek lennének. De nem mondhatom ki, nem mondhatom... mert nem akarom. szeretni szeretnék, szeretni szeretné, szeretni szeretnék...