Nem, valójában nem írhatnék most blogot, mert iszonyú elfoglalt vagyok, és fáradt, de azért neeeem bírom ki. A gondolatok mindig csak ott vannak. És mindig csak szomorúak. Azt hiszi a kiscica, hogy félnie kell. Félni. Mindentől. De legalább attől fél, hogy félnek tőle. Mivel minden kiscicában ott rejlik a tigris. A vérszomjas tigris aki szereti széthasítani a szíveket. Hiába, mindezt csak az életben maradásért teszik. Ez élteti őket, mert ha nem tennék ez, akkor nem léteznének. Akkor nem lennének bújós kiscicák. Nem lenne engergiájuk. Nem vágynának a szeretetre. Nem éreznék az éltetet. Az életeről. Akkor csak félnének, hogy nem találnak szívet...
De attól is félnek, hogy nem találnak majd hozzájuk hasonló "tigris szívű" kiscicákat. És ha nem találnak, egyedűl lesznek, nagyon egyedül...
