Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) Vers (12) vers (135) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

MARADJ OTTHON!

2017.02.27. 12:59 csorbacsillag

slam poetry a címben megadott témára:)

dsc_0030_2.JPGMindenütt jó, de legjobb otthon.

Az élet egy nagy kihívás, de otthon ez kevésbé tűnik fel.

Mindenütt olyan kupleráj van, de bevallom, otthon ezt még élvezem is.

Mindenki olyan rendetlen és felelőtlen! De nekem ilyenek a született képességeim.

Meg ez az egész város egy nagy káosz! Ezért, ha eljutok A pontból B pontba, zseninek érzem magam!

Amúgy mindig rendkívül gyorsan kommunikálok. Kivéve, mikor félórát kések, és ti mínusz tíz fokban vártok rám.

Mert mindig történik valami! De nem értem miért nem akkor, amikor én is ott vagyok?!

Állandóan zajlik valamilyen esemény, csak hogy ezekről túl későn tájékozódom a Facebookon, szóval bukom!

Pedig ma már mindenről van infó a neten! Minél többet tudok, annál több mániám van.

Amióta van net, és több lehetőségem, inkább otthon élet.

És félek.

Félek, hogy megöregszem, a napsütés kint öregíti a bőrt.

Hogy elszürkülök a sok mesterséges színezéktől.

Hogy elüt az autó a sugárúton. Na, jó, ettől mégsem, mivel ki sem lépek az ajtón.

De félek, hogy rákos leszek, ezért tengergyümölcseit ebédelek, hogy legyen omega 3 zsírsavam.

Meg attól is félek, hogy elmegy az idő, például túl sok oktatóvideót nézet a neten arról, hogy hogyan legyen természetes és feltűnő.

De, ha kimegyek, nem értem miért néznek meg ennyien azok, akiknek előtte a szemébe néztem?!

Jaj, a pasik meg, meg akarnak erőszakolni! Szánt szándékkal az ösztöneiknek élnek.

Nem értem, miért lehet egyáltalán akaratuk?! Elvégre szabadság van!

Otthon zárom az ajtókat, nehogy elengedjem magam.

A szobámban nagyon jó titkos dolgokat csinálni, amiket aztán megosztok a Facebookon.

De sajnos manapság már nem érdemes elmenni sehova, mert az emberek állatok és okostelefonokat nyomogatnak.

Ha meg mégis csak kimennék, kiderül, hogy tél van.

Szóval remélem most már sikerült mindenkit meggyőznöm arról, hogy jobb volna otthon maradni!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: otthon slam poetry

süti beállítások módosítása