*
Túlélve napjaim, nem tudom mit tegyek,
Erjedés hozta meg elveszett kedvemet,
Míg a föld haldokol, pezsdül a hangulat,
Bennem élt dacszavak, ne halljam hangjukat!
*
Aggódás megviselt, nem értem már miért,
Szőlőlé rávezet, hogy a lét csak tiéd.
Ismerve igaznak sok ezer spektrumát,
Hagyom a panaszos kedvtelen rossz dumát.
*
Szőlő, hogy megterem, munkából lett az is,
Halált rejt fürtjein, megittam titkait,
Lazulnak izmaim, görcsöket elhagyok,
Másvilág udvarán könnyeden elvagyok.
*
Elmúlás mélybe visz, s feldob a lendület,
Fönt és lent hullámzó örömben nincs szünet,
Folyton űz változás, érzéki nyugtalan,
Bor segít erővel szeretni önmagam.
*