Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) Vers (12) vers (135) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Sztahanovista Barbie

2016.11.29. 19:47 csorbacsillag

-
-
Önkényeztetésből nem tartok szeretőt,
Hogy csak azt élvezzem, kéjvággyal teletölt,
Mint buzgó Sztahanov lelkéből kiöntött
Bronz Barbie leány, ez génemben öröklött.
 
Sztahanovista volt rossz korban nagyapám
Hideg volt a nője, elvitte a halál,
Ő csak szobrot öntött, s nem vert nagy palávert,
Titokban tartotta: túlélte a lágert.
 
Nekem nem robotból jutott több százalék,
Túlteljesítve mi karmámból hátralék,
Szenvedni jaj de jó! Lennék leányanya,
Függés a szerelem, hit, család, vágy haza.
 
Valaki megírta előre életem,
De most meg úgy kussol! „Elvesztem!” – képzelem.
Mint munkamániás, parancsra így megyek:
Napsugár rabjaként. Mind szolga, ki szeret.
-
-
15240318_10211379682105043_1873606647_n.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: vers élet munka család halál szeretet haza

A bejegyzés trackback címe:

https://csorbacsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr9012009480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása