*
Hóba burkolt voltam ott, hol
Forró szívű fellegekben
hittem. Tudtam, nem hagyod, hogy
megfagyjak friss éteredben.
Kínzó szavú táblaképek,
fenyőknek hangja úgy recseg
fülembe, de lábam éber
mert kéne már egy kis meleg.
Eltévedtem, mégis tudtam
nem veszem el, merre alszom
nem tudom, de úgy hazudtam
van helyem, Te, sejtem, tartod,
mit ígértél, szenvedélyért
cserébe ingyen adsz hotelt,
büszkeségem erre élénk,
de ezt csak viccből mondom el.
Másfél éve már belém bújt
egy élményéhes szent galand,
Tőled kapva ajándékul.
Így született e mély kaland.
