*
Céltalan csillagok belém kötöttek,
nem bírtam el velük, megint pöröltem,
azt hittem fulladunk együtt az árban,
felejtve önmagam, belülről zárva
lesz holnap otthonom, csöngess kiáltva!
*
Épít az irgalom nekem egy házat,
tömjénnel füstölöm, Istenre várva.
Vendégek nincsenek, törlöm a listát,
vitrinbe nem teszem mégsem a kristályt,
ha kell tedd el magad, borod nem innám.
*
Lakhatod, törheted házamat ingyen,
ma legjobb ételem májam terítem
cserébe ebédre, úgy nő az újra.
Őrzője így leszek elmédnek, s durva
emberi gőgödnek feloszlatója.
