*
Feltüzeltük az erdőt.
Milyen jó a sötét fák között
Belegabalyodva néhány ágba
Menekülést képzelve
Élve rejtőzve
Félve bátorkodni.
Tűnve élünk
Szeretve a halált,
Hogy majd akkor is
Együtt leszünk hatkor
Mechwárt ligetnél.
Ha holnap volna
Nem tanulna ma senki...de így sem, és így is.
Szösszenet, szösszenet... ami csak a semmiben létező életben van.
