Csorba Csillag

Csorba Csillag ír. Verset ír, naplót ír, őrültségeket ír, gondolatokat ír... Művészi káoszban éli világát, felforgat és újra épít, absztrakt és valósághű egyben, és virtuális megvalósulásának újból és újból hangot ad. (A blogban található írások szerzője: Fábián Franciska)

szavak

alkotni (27) állapot (14) álom (17) boldog (11) boldogság (34) bűn (10) cica (13) csoda (9) dal (14) drog (8) egyedül (15) éhség (11) élet (85) életérzés (33) elpusztítás (12) ember (12) emlék (22) én (10) érzelem (15) érzés (26) észrevenni (13) Fábián Franciska (18) fájdalom (29) fájni fog (8) felismerés (25) fény (16) filozófia (17) gondolat (50) gondolkodni (17) halál (25) halott (9) hiányzik (8) hit (11) hullám (11) humor (12) idő (23) isten (23) itt és most (12) játék (15) jövő (12) káosz (13) képzelet (9) komoly (10) látszólag (9) lélek (27) lélektan (11) macska (11) megfigyelés (24) mese (8) most (21) múlt (13) munka (13) művészet (11) nemzeti (8) őrült (21) őszinteség (22) pénz (9) salföld (8) sírni (8) szabadság (10) szende tünde (21) szenvedély (16) szerelem (46) szeretet (33) szex (10) szivárvány (11) szokatlan (8) szomorú (20) szomorúság (12) tanulni (8) társadalom (18) tél (9) tipikus (10) tündér (8) utazás (14) üzenet (10) vágy (25) valóság (15) várakozás (14) várni (8) vers (135) Vers (12) versike (15) világ (8) virág (13) zene (13) Címkefelhő

Levélszemét...

2019.11.09. 01:06 csorbacsillag

dsc_0876_2.JPG

 

*

Türelmetlen vagyok, mégis mindig kések,

Kötött dolgaimtól, bódulatba térek.

Elválnék magamtól, de csak magamban bízok,

Megszerethetnélek, de jött előbb a szítok...

 *

Mély nyomás a mellben, sosem voltam jobban.

Békességről papolsz, de nem tudom, hogy van

az ilyesmi másnál, mert nem tanították,

Egyszer újra élek, nem csak papírokká...

*

Szólj hozzá!

Címkék: vers élet béke életérzés tanulni türelem

Társadalmi okosságok

2019.07.14. 00:06 csorbacsillag

img_3654.jpg

*

Amikor túl nagy a szabadság és túl sok a választási lehetőség a boldogulásra, az emberek először szubkultúrákban tömörülnek, majd teljesen elszigetelődnek egymástól, gyakorlatilag megbolondulnak és közös magányban élik le napjaikat, amiben egy pillanatra sem boldogok. Ilyenkor egyeseknek természetes igényévé válik, hogy mások akaratot érvényesítsenek raktuk, és ezzel elkezdjenek visszatérni a közös akarat és írányatás állapotába, ahol biztonság van, közösség és béke.

*

Miközben az emberek folyamatosan egymással viaskodnak, ha egyesével kérdeznénk az egyéneket, kiderülne, hogy valójában mindenki BÉKEPÁRTI! A különbség csak az, hogy míg néhányan a közvetlen környezetükben és életterükben szeretnék ezt elérni, addig mások inkább csak kifelé, vagy globális értelemben, miközben a közvetlen környezetükben (a békéért), folyamatosan viszályt szítanak, megsértődnek és veszekednek!

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közösség politika gondolat társadalom szabadság okos béke okosság ember emberiség egyenjogúság egyedül egység gondolkodni észrevenni individum

Egy vagy a sokból - dalszöveg

2017.08.27. 11:30 csorbacsillag

*
Egy vagy a sokból, ki nem másolható,
Én meg csodállak, mint egy új lakó.
Egyetlen éned, nem több mint milliárd,
De mit te érzel, nem tudja senki már.
*
Mondhatnak bármit, hogy ítéljék ki vagy,
De csak az számít, ki szívvel hinni hagy.
Benned a törvény, te tudhatod mi jó,
Érvénye rád hat, csak neked való
*
Ez hát az egység, mindenki jelen,
Légy a harcos, s légy a védtelen.
Éld meg erőben, mi szívedből fakad,
Nem kell más hozzá, csak vállald önmagad.
*
Egy vagy a sokból, ki megpihenni jött,
Tudva, hogy létünk világot összeköt.
Enged magadnak, hogy élvezd lépteid,
S színekre bontott fénybe érsz te is!
*
imag1149_2.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: vers dal harc társadalom cica világ béke dalszöveg baba mama egyenjogúság jelen Fábián Franciska

süti beállítások módosítása